Hibapontos totókulcs

A hibátlan totókulcs

A hibátlan kulcs azt jelenti, hogy a fogadó a fixekből, két- és háromesélyekből álló alaptippjének minden egyes variációját megjátssza. Ez egyértelműnek tűnik. Például a két háromesélyből és öt kétesélyből álló alaptipp 288 oszlopból áll, azaz 3x3x2x2x2x2x2 variációból. Hibátlan alaptipp esetén a kulcs egy darab 14-es, kilenc darab 12-es, valamint több 11-es és még több 10-es találatot tartalmaz. Itt említeném meg a totókulcsok közismert kódrendszerét. A kulcs rendezésének az elve X-Y-Z, ahol X a háromesélyek, Y a kétesélyek, Z pedig a fixek számát jelenti. Példánk szerint tehát a kód: 2-5-6. A +1-es mérkőzéseket még az amatőrök is fixként játsszák meg, így azt a kód nem is tartalmazza.

A hibátlan kulcs hátránya, hogy kevés esemény variálása esetén is egy kisebb vagyonba kerül.

A hibapontos totókulcsok

A hibapontos kulcs esetén a fogadó a fenti alaptipp variált mérkőzéseit kevesebb oszlopszámon játssza meg azzal a megfontolással, hogy a variált mérkőzések számát így sem kell csökkentenie, és ha valóban jól állította össze az alaptippet, így is biztosan lesz valamilyen találata. Sőt, ha a totókulcs a hibapontot nem hozza – és erre is van bőven lehetőség, – telitalálata is lehet a kevesebb oszlop bármelyikén, ráadásul a minimális találatot úgy is elérhető, hogy az alaptipp is már eleve hibás. Jó bonyolultan hangzik, ugye? De csak maga a definíció megfogalmazása az! Gyakorlatilag a hibapontos kulcsok matematikai elvek alapján szűrt kimenetelek.

Lássuk példán keresztül, úgy érthetőbb:

A fenti 2-5-6-os alaptipp egy hibaponttal 44 oszlopon, két hibaponttal 14 oszlopon, három hibaponttal pedig 4 oszlopon játszható meg. A fenti definícióból így tehát a variált alaptipp és a kevesebb oszlopszámon fogalmak már érthetőek, lássuk az eredményességet. Hibátlan alaptippet – és a +1-es mérkőzést természetesen fixnek – feltételezve a növekvő hibapontszámú kulcsok rendre legalább egy 12-es, egy 11-es illetve egy 10-es találatot garantálnak. Tehát ha a fogadó a 2-5-6-os variációt játssza egy hibaponttal 44 oszlopon, akkor, ha a mérkőzésekben fogta a hat – plusz egy! – fixet, és az öt kétesély is bejött, úgy a 44 oszlopon bizton számíthat egy 12-esre, pár 11-es és több 10-es találatra – ez a minimum.

Minimum, hangsúlyozzuk, ugyanis gondoljunk csak bele: ha ugyanezt a hibátlan alaptippet hibapont nélkül játssza meg nem a 44, hanem a 288 oszlopon, akkor ugye telitalálata van! Ez azt jelenti, hogy a 288 oszlop tartalmazza a telit, de ebből mivel csak 44 oszlop lett megjátszva, hát 44/288 (15%) az esély rá, hogy az egy hibapontos kulcs tartalmazza a telitalálatos oszlopot is. Ha ez történetesen így van, akkor az egy darab 12-es 13+1-essé, azaz telitalálatossá változik, de csak ennyi a különbség, az alsóbb nyerőosztályokban ugyanúgy pár-több találat realizálódik a teli mellett.

Sajnos gyakran előfordul, hogy hibás az alaptipp, egy vagy több eredmény nem jön be. Ilyenkor ahány hibát tartalmaz az alaptipp (nem a kulcs!), pontosan annyival csökken a minimális nyerőosztály maximuma, érthetőbben fogalmazva: egy alaptipp hiba esetén minimum 12-es helyett minimum 11-es, két alaptipp hiba esetén minimum 12-es helyett minimum 10-es találatot lehet elérni a kulccsal, ahol minden esetben rendelkezésre áll a fenti példa szerint a 15% esély az eggyel nagyobb nyerőosztályban található legalább egy oszlop jelenlétére. Így, még ha három alaptipp hibádzik is, ami „semmitfizető” minimum 9-es találatot garantál egy jól fizető minimum 12-es helyett, még úgyis van 15% esély, hogy egy darab tíztalálatos oszlop lesz a szelvények között!

A két hibapontos fenti kulcs hibátlan alaptipp esetén minimum 11-es találatot és pár 10-es találatot garantál, de mivel ez csak 14 oszlopon kerül megjátszásra, így a telitalálatos 14/288 (5%) esélye is jóval kevesebb – ennél valamivel több esély van a 12-esre, olyan 10%. Az alaptippben lévő hibák természetesen az előbb már leírt módon rontják le a minimálisan garantált nyerőosztály számát.

A hibapontos kulcsok előnye a hibátlan kulcshoz viszonyított olcsóság és a minimumtalálat garancia, hátrányuk pedig a matematikai elvek tökéletes követése, illetve a nevük is mutatja – a hibapont maga.